Hagyj hátra, megleszek.
A magam csendjében,
Korsókat melengetek keblemen,
Ne félj, hamarosan rend ébred,
Lámpások a tengerek.
Mára alig szegi kedvemet,
Éled a szebb részem,
Lassan kellemes.
Most már csak elvétve,
Érzem azt, hogy megveszek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése